Dövényi Nagy Lajos – Tarnopolból indult el…

letöthetés: http://tomori69.files.wordpress.com/2008/08/tarnopolbol-indult.doc

 

“Dövényi Nagy Lajos új, hatalmas kortörténeti regényét augusztus 26-ától közli folytatásokban a Magyar Futár” – adta hírül a lap 1942. augusztus 12-ei száma. A közlést a jelzett időpontban el is kezdte az akkor már hetente 400 000 példányszámban megjelent politikai lap. A legutolsó közlés – a 122. – 1944. december 20-ára esett, amelyből kiderül, hogy a regény befejezetlen. Feltehetően Budapest ostroma miatt nem került sor folytatására. Az eredeti kézirat sorsa ismeretlen, így nem tudjuk, tartalmazta-e a folytatást. 
A regény egy galíciai ortodox zsidó család fiúgyermekének, Brandstein Judának élettörténetét tárja elénk a tizenkilencedik század végétől az 1930-as évek derekáig. Magatartásának megismeréséhez mellőzhetetlen az európai zsidók vándorlásának ismerete.

A történettudomány két ágra bontja az európai zsidóságot: nyugatira (szefárdra) és keletire (askenázira). A szefárd zsidók a Földközi-tenger vidékéről, főleg Spanyolországból vándoroltak – a XIV-XVII. század között – Franciaországba, Németországba, Hollandiába és Belgiumba. Az askenázik ugyanebben az időben Délkelet-Európából fokozatosan északra költöztek: miután Csehországból kiüldözték őket, Lengyelország és Litvánia földjén telepedtek le, ahol a nyugatról bevándorolt és a keletről már régebben betelepült zsidók éltek. Tekintettel lélekszámuk ugrásszerű megnövekedésére, északra és keletre mentek tovább, a Baltikum és Fehér-Oroszország irányába, ahonnan délkelet felé vándoroltak, amíg meg nem érkeztek Romániába, Magyarországra és Ukrajnába. A nagy keleti és délkeleti vándorlás a XIX. században ment végbe. Azonban a cári Oroszország a XIX. század közepétől egyre kevésbé tűrte a zsidók további bevándorlását, amelynek megakadályozására az ország nyugati területén helyezte el őket. E terület – a “Cserta” – a Dunáig és a Dnyeperig terjedt. Határait nem léphették át, azokon belül gettókba zsúfolódtak. Nyomasztónak tartották helyzetüket, ezért a század közepétől megindultak nyugat felé. így kerültek Galíciába, amely az Osztrák-Magyar Monarchiának az Északkeleti Kárpátoktól keletre elterülő tartománya volt. Két legnagyobb városát, Lemberget (ma Lvov) és Tarnopolt népesítették be leginkább. A Szeret folyó mentén elterülő, ma Ukrajnához tartozó, Munkácstól északkeletre 200 km távolságban lévő Tarnopol lakóinak száma a tizenkilencedik század végén elérte már a 26 000 főt. A város a galíciai gabonakereskedelem központjának számított.

Szűz Mária országa

Nem túlságosan hízelgő Mária – Jézus anyja – „talmudi minősítése”.

 ”Az eretnekek azt mondják, hogy Mózes ama szavai, (Num. 17., 8), amelyek a charjára (ganéj), vagyis Máriára vonatkoznak, aki szűz maradt volna, miután Jézust a világra szülte: azoknak zápuljon meg az eszük.”

 E felfogást tükrözi a máshol más apropóból közölt versike Petri György “magyar”, szalonképes és euro-kompatibilis író tollából.

 

             Apokrif

“Zakatol a szentcsalád

Isten tömi Máriát,

József nem tud elaludni,

keres valami piát…”

 

A Talmud az anyagi javak kisajátításán [arany borjú kultusz] alapuló világi hatalom könyve. [A módszertan a „Cion bölcseinek jegyzőkönyveiben nyert megfogalmazást.] A “pénz isten” kultusza persze nélkűlöz minden öncélúságot, illetve naivitást. A zsidók eljövendő messiása nem Jézus, hanem a világ eljövendő zsidó királya, aki a pénz hatalmával uralkodik.

Ami minket, magyarokat illet: hazánkat I. István Szűz Máriának ajánlotta fel. Az Ország most is Szűz Mária birtoka, tehát népének hívő katolikusnak, Krisztus követőjének kell(ene) lennie. Ehhez képest, ha nem lennénk birkák, farkasként kellene rárontanunk arra, aki „anyázik”, vagy olyanok előtt hajbókol, akik ezt teszik.  (Szeszák Gyula jegyzete)

ímhol, a befogadott toleranciája

“A magyar rongy nép… mindig meghunyászkodó és szolga volt, bamba szolga a parasztja, nyalka szolga az urasága, árulója önmagának és mindenkinek, bajnoka a hazugságnak, mellyel minden megfutamodás, meghódolás és hitehagyás után megmagyarázta magának és gyermekeinek, hogy szabadsághősként cselekedett.”

Ignotus (a fiatalabb)

legalább bevallja

“Manapság gyarmatok létesítése és hadsereg bevetése nélkül is lehet birodalmakat alapítani. Nézzék meg, mekkora birodalmat épített ki magának rendőrség és katonaság nélkül Bill Gates, s azt is láthatják, hogy micsoda ereje van. A kormányok ezzel szemben nem képesek realizálni az erejüket, van költségvetésük, de nincs pénzük. A kormányok tehát képtelenek az eredményes működésre, de a cégeket nem kötik gúzsba a korlátozások.

Izraeli üzletemberek befektetnek az egész világon. Izraelnek példa nélküli gazdasági sikerei vannak, mostanra kivívtuk gazdasági függetlenségünket, felvásároljuk Manhattant, Lengyelországot és Magyarországot.”

Simon Perez a Mááriv héber nyelvű izraeli napilapban közzétett megnyilatkozása
(Tel Aviv, 2007. október 10.)

Azt azért ne feledjük, hogy Izrael példa nélküli gazdasági sikerei nem jöhettek volna létre az Egyesült Államok és a világ szabadkőműveseinek hathatós közreműködése nélkül.

egy régi “kilóg a lóláb”

„Ha mi kivonulnánk Magyarországról, nem maradna itt más, csak bőgatya és fütyülős barack.”
Landeszmann rabbi

Üdvözlégy vándor!

“Mindenfelé keressük a magyar nemzetet; kinn Ázsiában, fenn a Jeges-tengernél, hátul az őshistóriában, magasan a fényes rangúaknál, csak ott nem keressük, ahol van: körülöttünk és a mai napon.”
Jókai Mór